Ajánló
A november 26-án, csütörtökön 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.
>> Jelentkezzen most!
Javában tart a 2027-es költségvetés vitája a parlamentben. A sarokszámok (4,9 százalékos GDP-arányos hiány, 2,4 százalékos gazdasági növekedésre, 3 százalékos inflációra és 364 forintos euróárfolyamra alapozva) betonbiztosnak tűnnek, de a kormány által beterjesztett javaslatban még lehetnek mozgások.
No nem abban, hogy a jövő évi büdzsé egyértelmű nyerteseinek az alacsonyabb jövedelmű rétegek és a rászorulók tűnnek. Például azáltal, hogy az adójóváírási rendszer egyfajta visszatérésével a jövedelem minimálbérig terjedő része 9 százalékkal adózhat majd, míg az e feletti részre a 15 százalékos kulcs vonatkozhat. A 120 ezer forintban meghatározott minimálnyugdíjjal pedig a legalacsonyabb nyugdíjkategóriákba tartozók időskori járandósága ugorhat meg, miközben a 17 éve változatlan családi pótlék megduplázása elsősorban a szegényebb, többgyermekes családok megélhetését javíthatja.

Veszteseknek pedig a tehetősebbek számítanak, akik hosszú éveken keresztül – de az elmúlt tizenhat évben mindenképpen – élvezték annak az előnyét, hogy ugyanazokban a kedvezményekben részesültek, mint a valóban rászorultak, annak ellenére, hogy azokra nem volt igazán azokra.
Kérdés, hogy a vagyonadó mennyire képes lesz igazságosabbá tenni a közteherviselést, hiszen olyanok is e sarc megfizetésére kötelezettek lesznek, akik vagyona nem termel folyamatos készpénzt, mint például a startup szektor szereplői, a nagy értékű műgyűjtemények tulajdonosai vagy az aszály sújtotta mezőgazdasági birtokok gazdái.
A vagyonadó mellett a kormány azokból a bevételekből próbál egy igazságosabb újraelosztást megvalósítani, amelyek miatt a független elemzők és közgazdászok – köztük mi magunk is – folyamatosan bírálták az Orbán-kormányt, lévén, hogy azok a piacgazdasággal ellentétesek voltak. Ráadásul ezeket a Tisza Párt ellenzékben ugyancsak kritizálta, most mégsem nyúlnak a szektorális különadókhoz.
Kérdés, ez mennyiben vetheti vissza a nagyvállalatok beruházási, fejlesztési lehetőségeit és kedvét és az emiatt esetleg kieső, gazdaságélénkítő keresletet mennyire tudja pótolni a lakossági fogyasztás bővülése?
Miközben vita bontakozott ki arról (is), vajon az euróbevezetés kijelölésének milyen hatása lehet. A híres-nevezetes maastrichti kritériumok teljesítése pozitívnak tűnik – hiszen az csak jó, ha az infláció tartósan alacsony marad, a költségvetés hiány és az államadósság kezelhető mértékűvé válik, miközben az állampapír-kamatok is csökkennek –, ám
kérdés mindez nem szab-e olyan „kényszerzubbonyt”a gazdaságra, amely annak a növekedési lehetőségeit is szűkíti.
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ a Klasszis Klub Live következő, november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor kezdődő élő, egyórás adásában vendégünkkel, Csaba László közgazdásszal, egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával.
De szokás szerint ezúttal sem csak mi kérdezünk, ezt olvasóink is megtehetik, hanem olvasóink és nézőink is kérdezhetnek vendégünktől.
Google Naptár
Outlook Naptár
Office365 Naptár
iCalendar fájl