Ajánló
A 13. havi nyugdíj éves szinten nézve körülbelül egy 8 százalékos emelésnek felel meg. A problémát az okozza, hogy a magyar nyugdíjak kizárólag az inflációt figyelembe véve nőnek, így nem tartalmazzák a modernizációból fakadó plusz költségeket. Például a netezés, a mobiltelefonozás terheit, amelyek nélkül lassan egyszerűbb ügyintézéseket sem lehet elvégezni. Nem véletlen, hogy az elszegényedés az időskorúak között annál nagyobb, minél régebben mentek nyugdíjba. Ezt a problémát orvosolja némileg a gyakran használt úgynevezett svájci indexálás, amikor a bérek növekedését is figyelembe veszik a nyugdíjak emelésekor. Az ugyanis ökölszabály, hogy a bérek rendszerint jobban növekednek az inflációnál, jobban tükrözik a piaci folyamatokat, mint önmagában az inflációs index.
Tervezett további témák:
- Mire számíthatnak nyugdíjba vonuláskor azok, akik magánnyugdíj pénztártagok maradtak?
- Mennyivel számíthatnak kevesebbre (százalékosan) az állam által nyújtott nyugdíjnál?
- Sokan a nyugdíjba vonulás előtt döntenek úgy, hogy visszatérnek az állami rendszerbe, mert jobban járnak. Tényleg jobban jár az, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe?
- Lépéskényszer a magyar nyugdíjrendszerben, ez mit jelent?
- Az Európai Unióban 2021-ben a nyugdíjakra átlagosan a hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékát fizették ki a tagállamok. Meddig tartható a magyar 7 százalék?
