A május 28-án, csütörtökön 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek  természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.

>> Jelentkezzen most!

A Tisza Párt kormányra kerülve azon kampányígéretét is beváltja, hogy bevezeti a vagyonadót. Amiről Kármán András pénzügyminiszter a május 12-ei parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy az nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír, mivel Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása az EU-ban.

Megtudhattuk azt is, hogy nem lesz effektív teher az érintettek számára, mert az adóhivatal meg tudja állapítani a vagyonadót. Aki az 1 milliárd forintos küszöb fölé kerül, kap adótervezetet, amit az illető módosíthat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig a központi adatbázisokat fogja használni. „Ezzel a lakosság döntő többségének nem lesz feladata” – jelentette ki Kármán.

A vagyonadót sokszor azért kritizálják az elemzők, mert nehéz beszedni. A pénzügyminiszter – akkor még jelöltként – erről azt mondta, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a vagyonadó azokban az országokban volt sikeres, ahol széles volt az adóalap és alacsony az adókulcs, az új Pénzügyminisztérium is erre fog törekedni.

Mindenesetre figyelmeztető, hogy mindössze három európai országban van érvényben teljes körű, azaz a társasági részesedésekre is kiterjedő vagyonadó, Svájcban, Norvégiában és Spanyolországban. A többi európai ország többségében vagy egyáltalán nincs ilyen adónem, vagy csak részleges, specifikus vagyontípusokra (például kizárólag ingatlanokra vagy luxustárgyakra) korlátozódó adókat alkalmaznak.

Meglehet, azért sem annyira elterjedt a vagyonadó Európában, mert az viszonylag csekély súlyt képvisel a költségvetés teljes bevételéből. Svájcban az összes adóbevétel mindössze 4,3, Norvégiában 1,5, Spanyolországban pedig 0,6 százaléka származott a teljes körű vagyonadóból – derül ki az OECD adataiból. De a Niveus szerint a tervezett magyarországi vagyonadóból évente a költségvetésbe befolyó közel 100-150 milliárd forint is csak 0,5 és 0,75 százalékot tehetne ki a teljes adórendszeren belül.

Emellett az új kormány átformálná a bizalmi vagyonkezelés (bvk) szabályait. Ez a konstrukció a fejlett országokban már több száz éve működik, miután kiválóan alkalmas a vagyon családon belüli átadására. Magyarországon csak 2014-ben jelent meg, ám az esetek döntő többségében arra használták, hogy a megszerzett vagyonokat gyakorlatilag egy az egyben megtartsák. Ehhez az állam adómenteséggel járult hozzá, amelyet most a Magyar-kormány megszüntetne, miután az adóelkerülő struktúráknak is hadat üzent. Kérdés, hozzányúlnak-e a bkv-khoz nagyon hasonlóan működő, 2019-ben meghonosított vagyonkezelő alapítványokhoz is.

Továbbá az is sokakat foglalkoztat, vajon milyen hatása lehet a vagyonadónak és a bizalmi vagyonkezelés adómentessége megszüntetésének? Nem kell attól tartani, hogy a támogatandó cél, az átláthatóság és a vagyonok úgymond kifehérítése megvalósításával pont az ellenkezőjét éri el a kormány, vagyis azt, hogy a hazahozott pénzeket azok gazdái ismét külföldre menekítik?

Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Klasszis Klub Live következő adásában a vagyontervezési tanácsokat és szolgáltatásokat (is) nyújtó Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda (CRWW) vezetőjével és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnökével, Magyar Csabával. Akitől szokás szerint természetesen olvasóink, nézőink is kérdezhetnek az egyórás adás során.

Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben május 28-án, csütörtökön 15:30-kor.