Klasszis rendezvények

Milyen volt Varga Mihály első MNB-elnöki éve? Bod Péter Ákos és Pleschinger Gyula értékel a Klasszis Klub Live-ban

Tartson velünk, kérdezze Ön is vendégeinket!

Időpont
Vendég

Bod Péter Ákos és Pleschinger Gyula

Jelentkezés Hozzáadás a naptárhoz
További rendezvényeink

Ajánló

A március 4-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek  természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.


A jót hamar megszokja az ember. Annyi ideig volt folyamatosan gyengülő pályán a forint, hogy most ízlelgetjük a közel egy éve tartó trendfordulót. Azt, hogy nem arról kell cikkeket írnunk, mikor zuhan az euróval szemben történel

Rohan az idő. Március 4-én már egy éve lesz annak, hogy Varga Mihály elkezdte a hatéves, 2031-ig tartó jegybankelnöki periódusát. Személyével szemben a beiktatása előtt az volt a fő aggály, hogy gyakorlatilag az Orbán-kormányból érkezett, 2012 júniusától 2025 végéig volt miniszter – előbb tárca nélküli, majd nemzetgazdasági, végül pénzügy- –, így attól lehetett tartani, hogy nem tud majd ellenállni a kormány felől érkező nyomásnak. Mindenekelőtt annak, hogy a 2022-ben leült gazdasági növekedést az alapkamat csökkentésével serkentsék.

Ezek a félelmek azonban egyáltalán nem igazolódtak. A jegybanki alapkamat csaknem Varga teljes első éves MNB-elnöki ciklusa alatt nem változott, mindössze, mondhatni, az „utolsó percekben” vágtak azon. Akkor, amikor az inflációs helyzet nagyot javult és ezzel összefüggésben az inflációs várakozások is mérséklődtek. Ami azt sugallja, hogy Varga következetesen tartotta magát a jegybanktörvényben meghatározott mandátumához, miszerint „Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. Ez középtávon 3 százalékos inflációt jelent, márpedig a hazai fogyasztóiár-index éves alapon januárban már csak 2,1 százalék volt.


A többi devizáéhoz képest magasabb kamattal, valamint a Matolcsy-érához képest jóval kiszámíthatóbb és stabilabb monetáris politikai megközelítéssel magyarázható, hogy a forintárfolyam sok éven át tapasztalt leértékelődő trendje megfordult. Varga belépésekor például egy euróért 401,90 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon, s bár azt követően volt ennél gyengébb is, jelenleg már nem az a kérdés, mennyire vagyunk a 400-as szinttől, az utóbbi időben a 380-as körül mozgott a forint.

Más kérdés, hogy a monetáris politikai mozgástér az utóbbi egy évben kétségtelenül szűkült, azáltal, hogy a jegybanki kamatcsökkentés elmaradása miatt a kormány kedvezményes, államilag támogatott hitelekkel operált, nemcsak a lakosság (Otthon Start), hanem a vállalkozók is 3-3 százalékos kamattal juthattak finanszírozáshoz.

A Klasszis Klub következő adásában rendhagyó módon két szakemberrel is értékeljük Varga Mihály első évét, meg természetesen átbeszéljük a kilátásokat, azt, hogy mi jöhet ezek után. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzőjével, Bod Péter Ákossal és a Monetáris Tanácsot 2013-2025 között erősítő Pleschinger Gyulával.

Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben március 4-én, szerdán 15:30-kor.

További rendezvényeink

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2026. február 2026. február 26. 16:30

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2026. február

A Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2026 elnevezésű alkalmának célja a fenntarthatóság szabályozási kihívásainak és üzleti lehetőségeinek feltérképezése. Az eseményen előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében járjuk körül a témát a terület szakértőivel.

Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis!  2026. március 17. 10:00

Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis!

Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Pénzügyi tudatossági verseny gimnáziumoknak

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026 2026. március 26. 13:00

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A program a longevity-gazdaságtan legfontosabb kérdéseit járja körül: az egészségügyi kiadások fenntarthatóságától a preventív ellátások megtérülésén át a digitalizáció és az innováció valódi hatásáig, továbbá vizsgáljuk az egyén felelősségét a hosszú távú egészség fenntartásában.