Az egyik tagadja, a másikról azt állítják, hogy megteszi. A jövő évi választások utáni megszorításokról van szó, amelyet a magyar gazdaság mostani állapotát látva egy sor közgazdász elkerülhetetlennek tart, bárki is kerüljön hatalomra.

Csakhogy a 2010 óta regnáló Orbán-kormány szótárából a megszorítás kifejezés hiányzik. Helyette kiigazítást szoktak használni, ha a központi költségvetés helyzete szükségessé tesz bizonyos népszerűtlen intézkedéseket. A bevételi oldalon mondjuk adó- vagy járulékemeléseket, különadókat, illetve extraterheket, a kiadási oldalon pedig az állami költekezés visszafogását, például a folyamatban lévő beruházások felfüggesztését, a még csak tervben lévőknek meg az elhalasztását.

A velük szembenálló politikai erők általuk feltételezett törekvéseivel szemben már nem ennyire finnyásak a kormánypártok. A Tisza gazdaságpolitikai elképzeléseit gondolkodás nélkül minősítik a megszorító jelzőkkel. Az adóemelések, a nyugdíjak csökkentése kétségtelenül kimerítik e fogalmat – apró szépséghiba, hogy mindezeket csak a kormánypárti média állítja, élén az Index-szel, amely már két alkalommal is közzétett „megbízható forrásból származó” titkos Tisza-programot. Bár az első után a fő ellenzéki erő által indított sajtóhelyreigazítási perben kimondta a bíróság, hogy kitaláció az egész, ez nem tartotta vissza az újságot attól, hogy kvázi visszaesőként egy újabb állítólagos Tisza-programmal álljon elő. Köztük a már most is európai uniós rekorder 27 százalékos áfa 32-re emelésével. Ezt az „értesülést” is az utolsó betűig szemenszedett hazugságnak nevezte a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter.

Ennek ellenére maradtak az adóemeléses kormányzati szlogenek. Olyannyira, hogy azok az újabb nemzeti konzultációs kérdőívbe is bekerültek. Arról már egy szó sem esik, hogy adót eddig csak az Orbán-kormány emelt, méghozzá a bankok állítólagos extraprofitja után kivetettet, ami ugye azért tekinthető megszorításnak, mivel terheiket a pénzügyi szektor tagjai kénytelenek az ügyfeleikre áthárítani.

Ehelyett a Tisza Párt minden idők legnagyobb, 1300 milliárd forintos megszorító intézkedéseiről beszélnek, mint amely csak az 1995 márciusában bejelentett Bokros-csomaghoz hasonlítható.

Alighanem a legkézenfekvőbb, ha magát a névadót kérdezzük meg erről, Bokros Lajost, a Horn-kormány 1995-96 közötti pénzügyminiszterét a Klasszis Klub Live következő adásában. Amelyben azonban szokás szerint ezúttal sem csak mi, hanem olvasóink, illetve nézőink is kérdezhetnek.

Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben december 10-én, szerdán 15:30-kor.